Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Nehézipar képes leírás - Szakipar.tlap.hu
részletek »

Nehézipar - Szakipar.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szakipar.tlap.hu » Nehézipar
Keresés
Találatok száma - 5 db
Villamosenergia termelés - szénbányászat

Villamosenergia termelés - szénbányászat

A visontai telephelyű Mátrai Erőmű Zrt a magyar villamosenergia-rendszer egyik megbízható alapegysége. Fő tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. A társaság saját bányáiban külfejtéses technológiával termelt lignitből állít elő villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli. Az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon tartós biztosítékot ad a cég működéséhez és a jövőbeni energetikai fejlesztési terveihez. A Társaság legfőbb törekvése, hogy belső intézkedések, fejlesztések és új stratégiák által hosszú távon, gazdaságosan és versenyképes áron állítson elő villamos energiát. A Visonta térségében található lignitmezőre alapozva a mai Mátrai Erőmű Zrt. beruházása 1965-ben kezdődött el. 1967. október 1-jével alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, mely később, 1968. május 29-én a világ első űrhajósáról a Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet vette fel. A nagyobb volumenű lignitbányászatot 1917-ben a Gyöngyöspatai Kovaföldművek Rt. indította el, majd 1918-ban Mátravidéki Szénbányák Rt. néven egy önálló bányavállalat alakult. A Gagarin Hőerőművet (Mátrai Erőmű Zrt.) kiszolgáló Thorez bánya - később Visonta bánya - beruházása 1962-ben kezdődött, a bányanyitás pedig 1964-ben történt.

Téglák  - tetőcserepek gyártása

Téglák - tetőcserepek gyártása

Mezőtúron a tégla és cserépégetés több mint hétszáz éves múltra tekint vissza. A XIV. században ezen iparágak a királyi haszonélvezetek közé tartoztak. 1800 és 1860 között már téglaégető kemence is működött Mezőtúron, majd 1884-ben egy, a város tulajdonában lév&ilde;, szezononként húsz embernek munkát adó téglagyár létesült. Márer Sándor és Tsa. cége 1911-ben pedig egy olyan téglagyárat hozott létre, ahol akkoriban jelentős mennyiségnek számító, évi 4 és fél millió darab téglát égettek ki. A tégla- és cserépgyártásnak nemcsak Mezőtúron, hanem mai két téglagyárunk helyén: Kunszentmártonban és Tiszaföldváron is évszázados hagyományai vannak. Az Altek Tégla- és Cserépipari Kft. gyökerei 1949-ig, a Szolnok Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat létrejöttéig nyúlnak vissza. Az állami vállalat privatizálását követ&ilde;en, több átszervezés után 1998-ban jött létre a kizárólag magyar tulajdonban lév&ilde; Altek Tégla- és Cserépipari Kft. A cégnek Jász-Nagykun-Szolnok megye három városában működnek gyárai. Mez&ilde;túron üzemel a betoncserépgyár és a síkburkoló üzem, az Altek-téglagyárak pedig Kunszenmártonban és Tiszaföldváron találhatóak. A kft. ezen gyáregységeiben összesen 140 embernek ad munkát. A cég éves árbevétele fokozatosan növekszik, megközelíti az egymilliárd forintot. Mindebben óriási szerepe van az Altek Kft. két felkészült, egymást remekül kiegészít&ilde; és segít&i

Kerámia gépek gyártása - forgalmazása

Kerámia gépek gyártása - forgalmazása

A békéscsabai Kerámiai Gépeket Gyártó és Forgalmazó Kft. közepes méretű gépgyártással foglalkozó elsősorban a Németországi piacra termelő cég. A társaság története 1907-ig nyúlik vissza. Ekkor a Bohn-féle téglagyár gépkarbantartó műhelye volt, mely az 1950-es évek végére már a bánya- és építőanyag-ipar gépgyárává fejlődött és az egyész ország tégla- és cserépiparát látta el gépekkel; számos nagyberuházásban vett részt (Tata, Solymár, Bátaszék, Szentes, Békéscsaba - Jamina). 1970-es évektől a nemzetközi piacon is jelen vagyunk, kiterjedt exportkapcsolataink vannak EU tagországokkal (Németország, Ausztria, Dánia) és Svájccal. A magyarországi gazdasági változások során 1994-ben magántulajdonba került a társaság. Leggyakoribb alkalmazási területe a szilikátipar, de célszerű és üzembiztosan alkalmazható más iparágban őrlő és osztályozó, törő, keverő, brikettáló gépek folyamatos kiszolgálására is. Különböző anyagok adagolása a rétegszabályozók számának növelésével érhető el. A gép dugulásának megakadályozására az előaprító szolgál, amely egyúttal a különböző anyagok előkeverését is elvégzi. Keverőkarok az élettartam növelése céljából keményfémmel vannak felrakva. Egynemű anyag adagolása esetén tárolóval (siló) is készülhet, így befogadó képessége többszörösére növelhető. Ez a tárolt mennyiség képes áthidalni az előkészítő egységnél esetleg előforduló néhány órás üzemkiesést.

Energia szolgáltatás - Villamos energia

Energia szolgáltatás - Villamos energia

Az E.ON Erőművek az E.ON Kraftwerke GmbH 100%-os leányvállalata. A budapesti székhelyű vállalat megalapítására 2006. május 18-án került sor. Az E.ON Erőművek Magyarországon száz megawatt (MW) teljesítmény feletti erőműveket létesít és üzemeltet. Az első ilyen megvalósult erőmű a bruttó 433 MW-os gönyűi erőmű, mely az elérhető legmodernebb technikának köszönhetően nettó 59%-os hatékonysággal dolgozik. A Győr közelében megvalósult, bruttó 433 MW teljesítményű erőmű a legmodernebb, legmagasabb hatásfokú ilyen jellegű létesítmény Magyarországon. Világszínvonalú technológiája révén több mint 600 ezer háztartás energiaellátását biztosítja megbízható és környezetbarát módon. Az erőmű 2011-ben kezdte meg kereskedelmi működését. A létesítmény üzembe helyezését követően 30 új munkahely létesült, az építkezés ideje alatt pedig több száz embernek adott munkát. A Gönyűn termelt áram a magyar átviteli hálózatba kerül betáplálásra, így az a teljes magyar villamos hálózat számára elérhető. Az új erőmű elhelyezkedése révén az ország biztonságos energiaellátása szempontjából is fontos szerepet játszik. Magyarország északnyugati részén korábban nem volt folyamatos üzemelésre képes nagyobb termelőegység. Az erőmű megvalósítása vonzerőt jelent további gazdasági beruházásokhoz és új lehetőségeket teremt a régióban.

Bányászati életrajzok - szakipar

Bányászati életrajzok - szakipar

Kedves Látogató! Ennek a honlapnak az oldalain a hagyományosan bányászatnak és kohászatnak nevezett ipar és tudomány jelentős képviselőiről és eredményeiről szóló bemutatók szerepelnek. Mi büszkék vagyunk a szellemi teljesítményekre, jeles tudósokra és feltalálókra, de ha valaki nincs benne a tananyagban, vagy "nem jó a marketingje", akkor csak azok szereznek róla tudomást, akik az adott szakterülettel foglalkoznak, pedig a teljesítmény megérdemelne nagyobb ismertséget is. Ezért a ma már inkább anyagtudománynak és földtudománynak hívott (és ezzel ki is bővült) terület eredményeit kezdjük el az interneten összegyűjteni. Mivel már a mérnök-hallgató is megtanulja, hogy egy tervet csak abbahagyni lehet, befejezni nem (hiszen mindig lehet rajta fejleszteni, ennek csak az idő és a költség szab határt), ezért ez a honlap sem teljes: kb. 50 életrajzot és találmányt tartalmaz.

Tuti menü